Átmentünk

További bejegyzések a

www.tukorutveszto.blog.hu

alatt olvashatók...

Átmentünk

További bejegyzések a

www.tukorutveszto.blog.hu

alatt olvashatók...

Minek nevezzelek?

A magyar rendszerváltás folyamatában a pártállami titkosszolgálati struktúra is átalakult. Ennek legfőbb oka az 1990. januárjában kitört un. Duna-gate botrány volt (amikor is kiderült, hogy a Belügyminisztérium III. – állambiztonsági – főcsoportfőnöksége a nemzeti kerekasztal tárgyalások lezárását követően, sőt köztársaság kikiáltása után is szolgáltatott titkos információkat az ellenzékről a politikai vezetésnek). E skandalum nyomán vették ki a Belügyminisztérium hatásköréből a szolgálatokat és rendelték részben a miniszterelnök, részben a honvédelmi minisztert alá. Ekkor alakult ki majdnem egészében a ma is létező négyes (1995-től ötös) struktúra:

Polgári titkosszolgálatok:

Nemzetbizonsági Hivatal, Információs Hivatal,
(Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – ez csak az 1995-ben elfogadott Nemzetbiztonsági törvény nyomán vált önálló szervezetté)

Katonai titkosszolgálatok:

Katonai Felderítő Hivatal,
Katonai Biztonsági Hivatal.

A korábbi rendszerben használt „állambiztonság” kifejezés helyett, mely azzal a rendszerrel szorosan összekapcsolódott, új fogalmat kellett keresni. Nem csak formális okokból, hogy elkerüljék az azonosság látszatát, hanem tartalmi okokból is. Az új rendszerben a titkosszolgálatoknak egészen más a funkciója, súlya, mint 1989 előtt. Végül is a „nemzetbiztonsági szolgálatok” kifejezés honosodott meg. Ez elég szerencsétlen választásnak bizonyult. Egyrészt a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe, és itt egyértelműen olyan szolgálatokról volt/van szó amelyek a harmadik köztársaság alkotmányos rendjét védik, illetve a köztársaság végrehajtó hatalma számára gyűjtenek információkat, tehát tulajdonképpen „állam-biztonsági/állam-védelmi” funkciókat látnak el. Ezek a fogalmak azonban politikai okokból – érthetően – elfogadhatatlanok. Szóba jöhetett volna még az alkotmányvédelem kifejezés – német mintára. (A rendszerváltás táján a német minta befolyása nem volt jelentéktelen Magyarországon – gondoljunk csak az alkotmánybíróság illetve a konstruktív bizalmatlanság intézményeire. Mégis az USA-ból importálták az NBH nevét, bár az Egyesült Államokban is csak egy szolgálat a National Security Agency nevében található meg a „nemzetbiztonság” kifejezés. A szolgálatok közösségére (az USA-ban van belőlük egy pár….) az intelligence community kifejezést használják. Az angol nyelvterületen általában az intelligence szót használják a titkosszolgálatokkal kapcsolatban.)

A többi „nyugati” államban a nemzetbiztonság szó nem szerepel a szolgálatok nevében. (És ha a szolgálatokról van szó, akkor is az intelligence szerepel, már ha angolul szólnak róluk.)
Nézzük – a teljesség igénye nélkül a szolgálatok elnevezését! Helyenként a fordítások esetlenek, de igyekeztünk minél hívebben lefordítani a kifejezéseket. „B”-vel jelöltük a az alkotmányvédelemmel/kémelhárítással foglalkozó szolgálatokat, „K”-val a katonai szolgálatokat, „H”-val pedig a mind politikai, mind katonai hírszerzéssel foglalkozó szervezeteket.


Ausztrália

Australian Security Intelligence Organisation (ASIO)
Ausztrál Biztonsági Hírszerző Szervezet (B)

Australian Secret Intelligence Service (ASIS)
Ausztrál Hírszerző Szolgálat (H)

Ausztria

Bundesamt für Verfassungsschutz und Terrorismusbekämpfung
Alkotmányvédelmi és Terrorelhárító Szövetségi Hivatal (B)

Heeresnachtichtenamt
Katonai Felderítő Hivatal (K)

Abwehramt
Elhárító Hiovatal (K)

Belgium

Veiligheid van de Staat (SV)/Surete de l'Etat (SE)
Állambiztonság (B)

Algemen Dienst Inlichtingen en Veiliheid (ADIV)/Service Général du Renseignement et de la Sécurité (SGRS)
Általános Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (H)

Dánia

Politiests Efterretningtjenste (PET)
Rendőrségi Hírszerzőszolgálat (B)

Forsvarets Efterretningtjenste (FET)
Védelmi Hírszerzőszolgálat (K)

Finnország

Suojelupoliisi
Biztonsági rendőrség (B)

Pääesikunnan Tiedusteluosasto
Vezérkar Hírszerzőosztálya (K)

Franciaország

Direction de la Surveillance du Territoire (DST)
Területvédelmi Igazgatóság (B)

Direction Generale del la Securite Exterieure
Külhoni Biztonsági Főigazgatóság (H)

Direction de la Protection et de la Securite de la Defense
A Honvédelem Védelmi és Biztonsági Igazgatósága (K)

Görögország

Εθνική Υπηρεσία Πληροφοριών, ΕΥΠ
Ethniki Ypiresia Pliroforion
Nemzeti Információs Hivatal (H)

Hollandia

Algemen Inlichtingen- en Veiligheitsdienst (AIVD)
Általános Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (B)

Militaire Inlichtingen- en Veiligheitsdienst
Katonai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (K)

Kanada

Canadian Security Intelligence Service/Service Canadien du Renseignement de Sécurité
Kanadai Biztonsági Hírszerző Szolgálat (B)

Nagy-Britannia

Security Service (más néven MI5)
Biztonsági Szolgálat (B)

Secret Intelligence Service (más néven MI6)
Titkos Hírszerző Szolgálat (H)

Németország

Bundesnachtichtendienst
Szövetségi Hírszerző Hivatal (H)

Bundesverfassungsschutz
Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (B)

Militärischer Abschirmdienstdienst (MAD)
Katonai elhárítószolgálat (K)

Norvégia

Politiets Sikkerhetstjenste
Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (B)

Forsvarets Sikkerhetstjenste
Védelmi Biztonsági Szolgálat (K)

Etteretningstjensten
Hirszerzőszolgálat (H)

Olaszország

Agencia Informazione e Sicurezza Interne (AISI)
Belföldi Információs és Biztonsági Ügynökség (B)

Agencia Informazione e Sicurezza Esterna (AISE)
Külhoni Információs és Biztonsági Ügynökség (H)

Portugália

Serviço de Informações de Segurança (SIS)
Információs és Biztonsági Szolgálat (B)

Serviço de Informações Estratégicas de Defesa e Militares (SIED)
Védelmi és Katonai Külhoni Információs Szolgálat (H)

Spanyolország

Centro Nacional de Inteligencia
Nemzeti Hírszerző Központ (B,H)

Svájc

Dienst für Analyse und Prävention (DAP)
Elemző és Megelőző Szolgálat (B)

Strategischer Nachrichtendienst (SND)
Stratégiai Hírszerzőszolgálat (H)

Svédország

Säkerhetspolisen (SAPO)
Biztonsági Rendőrség (B)

Militära underrättelse-och säkerhetstjänsten
Katonai Hírszerző és Biztonsági szolgálat (K)

Az oroszok már a NATO-ban vannak?

A magyar hírlap online mai oldalán található egy cikk Varjú Frigyes tollából, amely azt járja körbe, hogy milyen veszélyeket rejthet magában Laborc Sándor kinevezése az NBH élére – amiatt, hogy a KGB egyetemén végzett.
Erről valóban lehet vitatkozni. (Persze jó lenne, ha egy is a nevét adná azon szakértők közül, akikre a napilap utal.)
A legfurcsább része a cikknek azonban azzal a kijelentéssel kapcsolatos, hogy „Jövőre Magyarország adja a NATO Special Komitet elnevezésű különleges bizottságának elnökét.” Vajon mi lehet ez a Special Komitet? Tény, hogy van a NATO-nak egy „Special Committe” elnevezésű szervezete, amely az interneten található NATO Handbook szerint „Advisory body to the North Atlantic Council on matters of espionage and terrorist or related threats which might affect the Alliance.” Tagjai pedig a tagországok biztonsági szolgálatainak (Security Services) vezetői.
(lásd: http://www.hq.nato.int/docu/handbook/2001/hb130138.htm
Varju Frigyes erre a szervezetre utal? De miféle nyelven lehet a “Special Komitet”? Nem igazán hangzik angolosan. A bizottság neve oroszul “комитет”. Ez akkor rendben van. De a különleges szó megfelelője "специальный". Most vagy nem tanultak még meg a NATO-ban rendesen oroszul, vagy a NATO-t elfoglaló oroszok kezdenek elfelejteni anyanyelvükön. De akármelyik verzió is igaz, kiváncsi lennénk, hogy Varju Frigyes honnan vette a “Special Komitet” elnevezést?